2014. oktĂłber 21. 8:52

Cinkes ihletésre - mivel nálam volt a kamrakulcs - tegnap elkészítettem életem első szilvásgombócát. 18 múltam... (30 évvel), épp ideje volt belevágni.

Csaltam persze - és mélyen legbelül érzem, ezért már jár a diszkvalifikáció -, mert gombócpor volt az egyik fő összetevő. De vele még, úgy-ahogy, viszonylag jól tudtunk együttműködni. Azt hiszem, a ragadós masszát (már hallom is: hajrá Felipe!) nem sikerült elég laposra gyúrni, az előírás szerinti 5,0 mm helyett lehetett mintegy a duplája. A dolog ott fordult izgalmassá, mikor a tölteléknek való valami a megbontásos vizsgálat során bébicéklának bizonyult. Helyettehirtelen tehát mást kellett keresni, felezett (másképpen: 50%-os) barack lett a töltelék.

Viszonylag kevés, de szép nagy gombóc született, kissé amorf: nem sikerült tökéletesen megformálni az euklideszi n-gömböket, inkább olyan karfiolfélére emlékeztettek (pillanatnyi állapotukban).

Ezen a ponton súlyos dilemma merült föl, amire nem voltam felkészülve. Azt írja: “enyhén sós víz”, ez meg lássuk be, nem túl egzakt. Meg: “a gombócokat felmerülésükig főzzük” - de nem volt ideális a kitöltési tényező, így néhány már az elején a felszínen volt, a többi meg ezektől alámerülve. (Ide persze most mindenféle korabeli politikai hasonlat kívánkozna, de ne csapongjunk. Egyelőre.) A gombócok tehát főttek, aztán amikor nagyon habos lett a lé, inkább elzártam a gázt (hallod, Putyin?), közben mentem a dolgomra. (Nem kis dolog!: őszi kerti munkák.) Némi idő elteltével (lehetett vagy másfél óra) étkezéshez készülve megnéztem, mi a helyzet: készült egy bizonytalan felszínű 1 db nagy, multigombóc. Mindegy, gondoltam, így végül is optimális a térfogat-felület aránya, ami viszont a zsemlemorzsa szempontjából nem mindegy. Igen ám, de prézlit nem találtam. Volt valami hasonló állagú anyag (mint utóbb kiderült, valami hagyma-izé, de ha jobban keresgélek, talán síkosságmentesítő fűrészpor is akad), de végül is a felvidéki :P (német-szász?)gőzgombóc (azaz “mákos cici”) sincs túlságosan becsomagolva. Tehát az enyém is fedetlen maradt, porcukor és/vagy fahéj(?) persze volt hozzá.

Finom volt, de van még belőle, ha netán valakit érdekel.

EgĂłm az egekben, ide nekem a (michelin) csillagokat!